© enel

2011. jan. 04. 22:30 | Válasz | #283 

 

From: Mária Rigó

Kedves Ildikó!
Nem vagyok szakember. Néhány évig önkéntes munkát végeztem az értelmi figyatékosok napközi otthonában Kispesten, amit akkor Vikár Hédi vezetett.(most is ott dolgozik példa értékűen)
Noha ott is problémás fiatalok voltak, olyan volt a légkör, hogy öröm volt közöttük lenni.
A nevelői gárda által teremtett körülmények, az,hogy még az adminisztrációt végző munkatárs is ha tehette a fiatalokkal foglalkozott a szeretteljes légkörben, az hogy senki nem volt magára hagyva kevés időre sem a gondozottak közül, azt hiszem sokat elárul.
Meg lehetett figyelni pl. ujjonnan bekerült fiatal fejlődését: fél év alatt kinyílt, a sok személyes törődés hatására, és önállóan is el tudta magát foglalni, beszélni kezdett stb.
Vannak az országban jó gyakorlatot folytató intézmények, talán ezeknek a háza táján kellene szétnézni, mi a titkuk, és ellesni a jó megoldásokat.
A kispesti ÉNO-ben kaphatna további pointereket pl jól működő lakóotthonokról, társintézményekről amelyek szintén sikeresek.
Sok mindent szabályoz, vagy szabályozhat a jog, ha nincs szeretteljes légkör nem sokra megy a szabályokkal.
Sok sikert és élhető életet a Juhar utcai fiataloknak!
üdvözlettel:
Rigó Mária

 

Kedves Mária!

Örömmel fogadtam, hozzászólását a szakmai vitaindító kérdésemhez, melyre sajnálatosan túl sok vélemény eddig nem érkezett. Ön, mint írja nem szakember, de önkéntes munkát végzett értelmi fogyatékosok napközbeni ellátásában. Minden tiszteletem az öné, hogy ebben a rohanó, pénzorientált világban van ideje, lehetősége önkéntes munkát végezni.

Ha figyelemmel kísérte az intézményünk kálváriáját, akkor tudja, hogy én soha nem azt állítottam, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek, kamaszok, fiatalfelnőttek ön és közveszélyesek. Sőt az ellenkezője az igaz. De ugyan úgy, mint az ép értelmű populációban az értelmileg akadályozott emberek körében is jelen van pszichiátriai megbetegedés, továbbá viselkedés zavar. Ezt az egészségügyi törvény BNO kóddal is ellátja. Ha olvasta már a szociális törvényt, akkor tudja, hogy a fogyatékosok napközbeni ellátását csak olyan személyiség állapotú sérült ember veheti igénybe, aki ön és közveszélyes magatartást nem tanúsít. Tehát itt van egy szűrő.

(Szoc.tv. 81.§. 2.bek. a.)

 

 Lakóotthonba is csak olyan ellátott kaphat elhelyezést, aki az említett veszélyeztető magatartást nem tanúsít, ezt is vizsgálja egy szakértői bizottság, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy az illető alkalmas e lakóotthoni elhelyezésre.

 

De a szociális törvény 101/A.§ rendelkezik arról, ha mindennek ellenére mégis előfordul veszélyeztető magatartás, abban az esetben mit kell tenni.

A gyermekvédelmi szakellátás nem erről szól. Ebbe a rendszerbe senki nem jó kedvéből, senki nem önszándékából kerül. Azok a gyermekek, akik a gyermekvédelmi szakellátást igénybe veszik, azok már nagyon sok mindent láttak, tapasztaltak az élet nem napfényes oldalából.  Gyakran haragszanak a szüleikre, a felnőttekre, az egész világra.

Ezt kell, kellene korrigálnia a gyermekvédelmi szakellátásnak, gyakran eszköztelenül.

Köszönöm megtisztelő véleményét!

üdvözlettel:Kimpián Ildikó