From: A Lelki Egészség Fóruma - Info <info@lefnet.hu>

From: .dr.Lajtavári László


Kedves Ildikó!

Elnézést a késői reagálásért. Én 3 évig dolgoztam Tökölön a fiatalkorúak börtön és fogházában, egy " gyógyító-nevelő csoportot" vezettem.
Rengeteg tapasztalatot szereztem, ráadásul a fiatalok döntő része értelmi fogyatékos volt. A börtönben az elkülönítés az a fogdabüntetés, amire számos esetben került sor. Rendkívül érdekesek voltak a tapasztalataim.
Ha érdekel, írj e-mailt, vagy hívj fel telefonon.

szia: Lajtavári László

 

Sikerült beszélnem Lászlóval. A beszélgetés rendkívül inspirálóan hatott rám. Valahogy eddig nem jutott eszembe, hogy értelmi fogyatékos gyermekek, kamaszok a fiatalkorúak börtönében is el lehetnek helyezve. Nem is tudom, hogy fordulhatott ez elő velem. Valahogy azt gondoltam szerintem, mivel értelmi fogyatékkal élnek, belátási képességük korlátozott ezért a törvény előtti felelősségre vonástól mentesülnek.

De hát ez nem így van. Mint azt dr. Lajtavári László hozzászólásából is  láthatjuk.

Ezért elkezdtem a neten kutatni.

  • Van-e Magyarországon olyan kutatási anyag melyből kiderül, hány értelmi fogyatékos gyermekkorút, fiatalkorút, felnőttet ítéltek el valamely bűncselekmény miatt.
  • Ha elítélték őket, milyen bűncselekményt követtek el?

Így találtam meg az Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését az AJB-1161/2009. számú ügyben, melynek előadói dr. Fogarassy Edit, dr. Gurbai Sándor, dr. Varga Éva voltak. Tárgya a fogyatékossággal élő fogvatartottak jogainak érvényesülése.

A testi vagy/és értelmi fogyatékossággal élő fogvatartottak száma pontosan nem határozható meg, tulajdonképpen bármelyik büntetés-végrehajtási intézetbe (rendőrségi fogdára) befogadhatók előzetes letartóztatottként vagy elítéltként.

 

2005-ben az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – egy közepesen súlyos értelmi fogyatékossággal élő előzetesen letartóztatottal szembeni bánásmód miatt – kérte az értelmi fogyatékossággal élő személyek ellen folytatott büntetőeljárások, illetve ezzel összefüggő fogva tartásuk vizsgálatát (OBH 5086/2005.).

 

Az országgyűlési biztos általános helyettese – alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot megállapítva – javasolta az igazságügy-miniszternek, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács, valamint az érintett társadalmi szervezetek bevonásával kezdeményezze a büntetőeljárásra, valamint a fogva tartásra vonatkozó jogszabályok olyan kiegészítését, amely eleget tesz a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény követelményeinek.

Mindezekre tekintettel, a fogyatékossággal élő fogvatartottak alkotmányos jogai érvényesülésének feltárása érdekében hivatalból átfogó vizsgálatot rendelt el az ombudsman, melynek keretében a munkatársai – az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 18. § (1) bekezdése alapján – az IMEI-ben, a Bv. Központi Kórházában és a Nagyfai Bv. Intézet Krónikus Utókezelő Részlegén helyszíni utóvizsgálatot tartottak.

Megkereste továbbá az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy – a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény hatálybalépésére is tekintettel – adjon tájékoztatást, milyen intézkedéseket tettek a büntetőeljárással érintett, valamint a fogva tartott fogyatékossággal élő személyek jogait illetően a belső és a nemzetközi jog összhangjának megteremtése érdekében.

 

 vizsgálat megállapításai

A fogyatékossággal élő személyek esetében – állapotukra tekintettel – a „pozitív diszkrimináció” elve érvényesül. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerint nincs helye elzárásnak, illetve elzárásra történő elváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (Fot.) meghatározott fogyatékos személy, kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, vagy kórházi kezelése válik szükségessé. A fogyatékossággal élő személyt ennélfogva a szabálysértési eljárásban nem lehet elzárással sújtani.

 

Az OBH 4683/2008. számú ügyben az országos rendőrfőkapitány 2009. áprilisi levelében arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy a rendőrségi fogdák – a megfelelő felszereltség és a fogdaőrség speciális képzettségének hiánya miatt – nem alkalmasak a fogyatékossággal élő személyek befogadására, ezért szakmai egyeztetést kezdeményez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál. Álláspontja szerint jogszabály-módosításra lenne szükség annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élőket – az előzetes orvosi vizsgálatot követően – rendőrségi fogdába ne, hanem csak bv. intézetbe (bv. egészségügyi intézménybe) lehessen befogadni.

 

A bv. országos parancsnokától kapott tájékoztatás szerint a bv. intézetekben összesen 21 akadálymentes, mozgáskorlátozott fogvatartottak számára kialakított speciális zárka áll rendelkezésre, 39 férőhellyel.

 

Az OBH 4841/2007. számú ügyben, a fiatalkorúak fogvatartási körülményeinek vizsgálata során kiderült, hogy a javítóintézetekben – konkrét jogszabályi rendelkezésekre tekintettel – külön figyelmet fordítanak az értelmi fogyatékossággal élő és pszichiátriai beteg (pszicho-szociális fogyatékossággal élő) fiatalkorúak nevelésére, oktatására, gyógypedagógiai ellátására. A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú nemcsak egészségügyi, hanem mentálhigiénés ellátásra is jogosult. A bv. intézetekben fogva tartott fiatalkorúak esetében viszont nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás, noha nagy szükség lenne a pszichés problémáik szakszerű kezelésére.

 

Felhívta az igazságügyi és rendészeti miniszter figyelmét arra, hogy nemcsak a javítóintézetben elhelyezett, hanem más fiatalkorú fogvatartottak esetén is biztosítani kellene az értelmi, illetve pszicho-szociális fogyatékossággal élők speciális ellátását.

 

 

Az Országgyűlés 2007. július 6-án, a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetette a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezmény 2008. május 3-án lépett hatályba. Az értelmi, illetve testi fogyatékossággal élő személyek IMEI-ben való elhelyezése nem felel meg a nemzetközi egyezmény 25. §-ában foglalt egészségügyi rendelkezéseknek, mivel a jelenleg működő egy-egy szakkörön túl további terápiás és egyéb, a rehabilitációt elősegítő tevékenységet is biztosítani kellene számukra.

 

A Tökölön meghallgatott, közepesen súlyos értelmi és hallásfogyatékossággal élő fogvatartott igényét fejezte ki arra nézve, hogy valaki egyszerű nyelvezetet használva tájékoztassa a betegségével és a kezelésével kapcsolatban.

 

Az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény (Eütv.) értelmében a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

 

Mivel az értelmi fogyatékossággal élő emberek a fogyatékosságuk következtében a mások számára érthető tájékoztatást, információt nem értik meg, sérül az Eütv.-ben meghatározott tájékoztatáshoz való joguk akkor, ha nem kapják meg a betegségükkel, a kezelésükkel kapcsolatos, egyszerű nyelvezetet használó tájékoztatást.

 

 

Valaki meg tudja mondani egyáltalán mit keresnek az értelmileg sérült gyermekek, felnőttek a büntetés végrehajtási intézetben?