juharjuhar

Gyermek és ifjúságvédelmi felelőse voltam az iskola egységnek, családgondozó, utógondozója a gyermekvédelmi szakellátásnak 2006-ban. Sok konfliktusunk volt a kollégium vezetőjével, a gyermekek elhanyagolása, rideg, távolságtartó nevelési módszereik, a pszichiátriai gyógyszerek óriási mennyiségének beszedettetése miatt. Ezt többször jeleztem az igazgatónőnek, aki erről a tényről tudott,  sajnálatát fejezte ki, és tehetetlenségéről, eszköztelenségéről számolt be, hogy egyszerűen nem tud tenni ellene, a kollégium vezetőjének hozzá állása miatt. Számtalan fotót, feljegyzést készített már, de csak azt érte el vele, hogy a kollégákat és a gyerekeket is ellene hangolta a vezető társa.

Mérhetetlenül demoralizálódott volt a nevelőtestület, bizalmatlanság, rosszhangulat, pletykálkodás uralta az intézmény légkörét. Néhány iskolai tanuló csoportban ennek ellenére próbáltak színvonalas gyógypedagógiai munkát végezni. De nem ez volt az általános. A pedagógusok többsége egyik napot a másik után túlélni akarta, inkább hasonlított a csoportmunka szabadidős programokra, mint tanítási órára, fejlesztésre. A logopédia tagozaton dolgozó pedagógusok lenézték az értelmileg akadályozott gyermekekkel foglalkozó pedagógusokat. Az autista tagozaton dolgozó pedagógusok teljesen szegregálódtak, semmilyen kapcsolatuk nem volt az intézményben tanító többi pedagógussal. Megjegyzem az autistákkal foglalkozó pedagógusoknak nem is igen volt idejük barátkozni, mert nagyon szigorú egyéni fejlesztések mentén folyt az oktató nevelő munka.  Az intézmény többi oktatási területén dolgozó gyógypedagógus a gyermekeknek nem készített egyéni fejlesztési tervet, igénytelen, minden szakmaiságot nélkülöztek a kontrollkérők, amit a szakértői bizottságnak kellett leadni.

Ha valamely gyermek a tanmenet követelményének megfelelően, vagy annál kissé jobban teljesített az minden esetben a gyógypedagógus érdemének számított. De ha a gyermek fejlődése jelentéktelen volt, esetleg visszaesett, az mindenképpen a gyermek értelmi képességét minősítette, semmi estre a pedagógus szakmai hozzáértését, hozzá állását. A vezetők egymás munkáját, tekintélyét nem támogatták, hanem rombolták.

A szakszervezet vezetője Sümeghi Lászlóné, folyamatosan támadta, ellehetetleníteni igyekezett Tonács Éva igazgató asszonyt, melyben a szétzilálódott vezetők támogatták. Persze nevüket elhallgatóan, mert féltek a retorziótól, mint ahogy azt a Népszabadság is megírta.

Ennek iskola példája a következő feljegyzés, amit rendkívüli eseményként az intézmény igazgatója a fenntartónak megküldött, a szakmai osztály később kivizsgált.

Ennyi bevezető után következzen az anyag.

2006. február 6-án Szatmári Gyuláné és Mné J. J. feljegyzése X.X. kisleány esetéről.

2006. február 4-én este 18-kor a kollégiumvezető szobájában elhangzottakról feljegyzés.

XX vallomása az előző napi eltűnéséről:

2006. február 3-án, pénteken nem tudom hány órakor lekéredzkedtem L.A nénitől és J.J. bácsitól az udvarra hintázni. A kerítéshez odajött két fiatal bácsi, hívtak, hogy menjek ki hozzájuk sétálni. Körbementem az udvaron, és ahol az autók jönnek be, kimentem hozzájuk. Elmentem a (Fürdő u?) házukhoz. Ott volt egy öreg bácsi, megpusziltuk egymást, még a kezét is megcsókoltam. A konyhában ettem maradék rizst, zsömlét, ittam Colát. A szobában az ágyon ültünk, tv-t néztünk, magnóztunk, hallgattunk zenét. Polaroid géppel lefényképeztek emlékbe. Adtak ételmaradékot. Azt elhoztam. Elkísértek visszafelé egy darabon. Mondták, hogy hétfőn is eljönnek, hoznak pénzt, csokit. Nyáron meg elvisznek táborozni. Hazakísértek, útközben elestem, fáj a hasam itt. (bal oldala) Nem tudtam aludni. Félek, hogy kikapok É. nénitől.

(Közben X.X. elment WC-re, visszajött, járásán is látszott, de panaszkodott is hogy fáj a pisilés)

Julika néni forduljon, el Marika néninek megmutatom, hol fáj. (alhas, szemérem tájékon és az oldala)

Félek, most nem tudok aludni. Igaza van Erzsike néninek, ki kellene vizsgálni. Most menjünk.

-Végül arcát eltakarva elmondta „a két fiatal cigány molesztálta az ágyon. Rossz volt, mint az állat. Levették a bugyimat. Sírtam. Ők ittak bort.

Lejegyezte: Molnárné Nyújtó Julianna ügyeletes vezető

A meghallgatáson jelen volt Szatmári Gyuláné a kollégium vezetője.

18 óra 45-kor kimentünk, a nőgyógyászatra, vizsgálatra.

Tonács Éva Feljegyzése 2006. február 6-án

Molnárné Nyújtó Julianna ált.ig. helyettes és Szatmári Gyuláné kollégiumvezető felkerestek, írásos feljegyzéssel, miszerint X.X. orvosi ellátása, kontrollvizsgálata 2006. február 5-én 18 óra 45-kor indokolt volt.

Az aggodalmukról sem engem, mint az intézmény vezetőjét, sem a gyámot telefonon nem tájékoztattak. Véleményemet nem kérték ki, úgy vitték el az állami nevelt kiskorút az általuk vélt esemény után 24 órával a megyei kórház nőgyógyászati ügyeletére. A vizsgálatról ambuláns lapot nem kaptak, mondván ez csak a gyámnak adható ki.

A gyermeket Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős és K. G. Zs. oszt. főnök jelenlétében kérdeztük ki pénteki eseményekről. Fogyatékosságánál fogva, ahogy kérdeztük úgy válaszolt. Nehezen állt össze a történet, a kisleány elmondása szerint (dünnyögő, egyszavas válaszokat ad, egyszerű mondatokban beszél)

Sétáltak, bementek egy házba, a konyhába, a néni takarított, a bácsi adott Colát. Kapott dobozban ennivalót. (Máltai Szeretet Szolgálat). Sétáltak a városban, nézelődtek. Láttak ékszereket, fényképezőgépet. (Malom Center) Megerősítette, hogy a Malomban voltak, de az emeletre nem mentek fel.

Személyes, pénteken történt élményem: V.T. dajka 16 óra körül bejött az irodámba, izgatottan hadarta, hogy X.X. kiszökött a házból, cigányfiúkkal ment el. Én azonnal ugrottam először a portán kérdeztem, hogy látták-e X.Xet. ( A portán tartózkodott Szatmári Gyuláné kollégiumvezető) Aztán az első emeleti osztályterembe rohantam, J.J-től kérdeztem hol van X.X. Leengedte több mint egy órája hintázni. Én rohantam tovább azzal a szándékkal, hogy kocsival azonnal utánuk megyek. (Szatmáriné végig a nyomomban felajánlotta, hogy velem jön, de hárítottam a segítségét)

Telefonon felvettem a kapcsolatot, V.T.vel, majd információi alapján H.Mné gyermekfelügyelővel. Az általuk adott útmutatók alapján körbejártuk a centrumot, meggyőződtünk róla, hogy a Máltai Szeretet Szolgálatnál és a Malom Centerben jártak. Beszélgettünk a biztonsági őrökkel, szolgálatban lévő járőrökkel és a Máltai ügyeletet tartó segítőkkel. Kiderült az egyik fiú kiléte, mert ő is a tanítványunk volt korábban. Közben tartottam a kapcsolatot az intézménnyel is.  Szatmáriné utasítására J.J. bejelentést akart tenni a rendőrségen, amit én letiltottam. A portán kértem, hogy ha megérkezik, a kisleány várjon meg engem, szeretnék beszélni vele.

Kb. 16 órától 17 óra 31-ig volt intézményen kívül. Mikor megérkezet első kérdése az volt, hogy ugye nem bántasz?

Körbe ölelgettem, hogy örülök, hogy itt vagy, semmi baj, csak aggódtunk érted. Ezek az ő rokonai mondta és máskor is voltak már itt. Mondtam rendben, de jöjjenek be és mutatkozzanak be. Nem szabad engedély nélkül kimenni a házból. Nagyon szorosan többször átölelt a kisleány. Nylonban volt nála egy doboznyi ribizli, azt, mint „zsákmányt” magával akarta vinni a kollégiumba. Rábeszéltem, hogy hagyja itt, majd vacsoránál az ebédlőben megeszik. Dr.K.M. kísérte fel a kollégiumba a gyereket. Mosolyogva váltunk el megbeszéltük, hogy hétvégén nem mehet ki, hét közben várom a fiúkat. Utólag is az erősödik bennem, hogy az arca sima volt, boldog és hálás, mert a „rokonaival” sétáltak a városban. És büntetést sem kapott …….(miért kapott volna?) Nyoma sem volt annak, hogy durván erőszakosan közeledtek volna felé.

Az igazgatóhelyettes által írt feljegyzéshez: a kisleány alhasi fájdalmai utaltak arra, hogy másnap (február 5.-én menstruál) A vesetájéki fájdalom és a vizelési probléma összefüggésben lehet azzal, hogy órákat hintázik kint a több fokos mínuszokban. Mai napon a távozó gyermekorvost megkértem, hogy írjon beutalót egy vizeletvizsgálatra X.X. részére. Dr.M.Gy. készségesen visszafordult és beutalót írt.

14 óra 30kor felhívtam Dr.N.J. nőgyógyászt, aki felvilágosított: Dr.H. vizsgálta meg a kisleányt, ilyen esetben hüvelyváladékból kenetet vesznek, hívjam fel az andrológust, hogy van-e már eredmény, de azt csak a gyámnak adhatják ki, vagy a rendőrségi megkeresésre.

Az igazgatóhelyettesek intézkedését túlzónak tartom és fölösleges aggályoskodásnak. Ugyanakkor hiányolom, hogy ha valóban aggódtak, miért nem találtak meg engem telefonon és miért nem értesítették azonnal a gyámot. Aggasztónak találom a kisleány egészségügyi ellátását is. Elgondolkodtató, hogy amennyiben szombaton este indokoltnak látták a rendkívüli orvosi vizsgálatot, a kollégiumvezetője pénteken 19 óráig szolgálatban volt, nem vett észre semmit. Az éjszakás gyermekfelügyelők és a szombaton délelőtti műszakban dolgozók sem jelezték, hogy probléma volna.

Ma délután derült ki számomra, hogy valaki értesítette a gyermekjogi képviselőt, aki a gyámot mozgósította. A gyám miután tudomására jutott az esemény, azonnal megkereste a gyermeket. Kimpián Ildikó gyermekvédelmi felelős invitálására miszerint menjenek át az igazgatónőhöz, hárított, hogy majd mindenki megírja a feljegyzését, abból ők tájékozódnak.

Kimpián Ildikó tájékoztatása gyám felé 2006. február 8-án.

Tisztelt Gyám!

X.X.  gyámoltja 2006. február 3-án 16 órától 17.30-ig engedély nélkül tartózkodott az iskolán kívül. Erről a sajnálatos eseményről tájékoztatom, mellékelten csatolom az igazgató asszony és az ügyeletben dolgozó igazgató helyettes feljegyzéseit.

2006. február 6-án reggel a kollégium vezetője Szatmári Gyuláné megkeresett, és arról tájékoztatott, hogy február  3-án (pénteken) az intézményből való távozásom után X.X. ismeretlen helyre távozott.

Elmondása szerint X.X. a délutáni foglalkozásról, nevelője engedélyével, felügyelet nélkül az udvaron hintázott. Két idegen férfi az udvarról X.X-et kicsalta az utcára és ismeretlen helyre gyalogosan távoztak. A ház, amibe a kisleányt elvitték nem lehetet messze a gyermek elmondása szerint. Ott levették a bugyiját, játszottak vele, majd letusolt egyedül a fürdőszobában. Miután felöltözött a fiúk visszakísérték az intézménybe. A kollégiumvezetője szerint X.X. kb másfél órát volt távol az intézménytől. Egy dajka fedezte fel a kisleány eltűnését, azonnal szólt, az igazgatónőnek, aki a gyermek keresésére indult. Időközben X.X. haza ért, beszélt Tonács Éva igazgatóval, majd felment a kollégiumba.

2006.február 4-én szombaton X.X. alhasi fájdalomra panaszkodott. Ezért az ügyeletes vezető behívatta őt, hogy közösen hallgassák meg a gyermeket. A meghallgatás után úgy döntöttek, elviszik nőgyógyászhoz, mert gyanújuk támadt, hogy a középsúlyos értelmileg akadályozott gyermeket szexuális bántalmazás érhette.

A nőgyógyásznál kiderült, a kisleány érintetlen, a kenet vizsgálat eredményét csak a gyám, vagy a rendőrség kaphatja meg, amennyiben feljelentést kívánnak tenni.

A kollégiumvezetője tájékoztatott, hogy a délelőtt folytán az igazgató asszony házon kívül tartózkodik, várhatóan délután fog megérkezni. A gyermekjogi képviselő soron következő látogatása 10 óra körül várható, és ő úgy érzi a történtekről tájékoztatnom kell.

Ezt a kérését én megtagadtam, hiszen a körülmények pontos ismerete nélkül felelős, hiteles tájékoztatás adni nem tudok. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy ön az esetről korábban értesítve nem lett.

A nap folyamán meghallgattuk X.X. gyermeket az igazgató asszonnyal és az osztályfőnökkel közösen, aki meglehetősen bizonytalan, összefüggésében zavaros, történetet adott elő az intézményen kívül történt másfél óráról.

Nekünk a következőt adta elő:

„Járt egy házban, ahol volt egy idős bácsi, néni. Kapott enni, inni. Néztek televíziót. Voltak a Malom Centerben kirakatot nézni. Láttak fényképezőgépet, órát, ékszert. Majd a fiúk visszakísérték. Arra a kérdésre, hogy ismerte a fiúkat bizonytalan választ adott.

X.X. történt beszélgetés után véleményem szerint, nem történt vele semmi olyan dolog, ami számára fájdalmat, sérülést okozott volna. Ezt megerősíteni látszik a nőgyógyász manuális vizsgálata, melynek eredményéről a kollégium vezetőtől kaptam tájékoztatást. Az eltelt napokban hozzám nem érkezett jelzés a pedagógusoktól, nevelőktől, hogy a kisleány magatartásában, szokásaiban, alvásában bármi rendkívüli, traumatikus elem jelent volna meg.

Kérem tájékoztatásom elfogadását!

Volt-e rossz, ártó szándék az  igazgatóhelyettesekben?   

Tényleg a gyermek érdekében cselekedtek?   

A gyermek érdekét tartották szemelőtt?

A gyámot miért nem értesítették azonnal?

Miért 24 óra múlva merült fel a gyanú a kollégiumvezetőben, hogy a kisleányt esetleg bántalmazhatták?

Miért nem értesítették azonnal az intézmény vezetőjét ha bűncselekmény gyanúja merült fel bennük? 

Mint azt már korábban említettem, Békés megyei származású vagyok, és 2006. január végén érkeztem Kecskemétre családi okok miatt. Számtalan álláspályázat után, a juhar utcán kaptam állást, a gyermekvédelmi területért felelős igazgatóhelyettes helyettesítésére, mert ő babát várt már nem dolgozott. A terület ellátása az én feladatom lett.

Állásinterjúm alkalmával az igazgatói irodáig jutottam, az intézmény többi területét nem ismerhettem meg. A feladatomról kaptam egy gyors tájékoztatást, de igazából önálló munkavégzést várt tőlem az akkori igazgatónő, hiszen a hátam mögött hosszú oktatás és gyermekvédelemben eltöltött évek voltak. Ebben nem találtam semmi rendkívülit.

Az első hetek az intézmény teljes területének feltérképezésével, a gyermekek, pedagógusok, gyermekfelügyelők megismerésével telt. Ezen kívül azzal, hogy próbáljam megszokni azt a sivár, koszos, büdös környezetet, ami az aulán és az igazgatói irodán kívül mindenre jellemző volt.

Mikor ezzel szembesültem, heteken keresztül sírva jártam haza, kétségbe voltam esve, hogy hova kerültem. Gyönyörű, korszerű, tiszta, friss levegős intézményből érkeztem, nagyszerű gyógypedagógus, pszichológus házaspártól tanultam a gyermekvédelmet. Itt az ellenkezőjével szembesültem.

Az gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek elhanyagoltak, lyukas cipőben, ócska, kopott ruhában jártak. Nehezen lehetet megkülönböztetni a fiúkat a lányoktól, mert állítólag a tetű állandó jelenléte miatt mindenkinek nagyon rövidre volt vágva a haja, nemtől függetlenül. Mint a háború utáni filmekben az elhagyott gyermekek, olyan külsővel rendelkeztek. Fodrászhoz nem vitték őket, a gyermekfelügyelők maguk vágták a gyermekek haját. A pedagógusok folyamatos panasz áradattal fordultak hozzám, hogy tegyek valamit, mert a gyerekektől mindent ellopnak a felnőttek. Mondván minek ezeknek, mert úgyis mindent tönkre tesznek. Szégyenkezve mennek velük az utcára. Az osztályfőnökök az állami nevelt gyermekeknek szereztek, innen onnan elfogadható minőségű felsőruházatot, cipőt, kabátot és a tanteremben tartották elzárva. Ha az utcára vitték őket, a gyermekeket át öltöztették, miután visszajöttek szintén átöltöztették őket. A ruhákat mosásra sem merték a kollégiumba feladni, mert azokat, többé nem látták, hanem a tankonyhában saját maguk mosták, hogy „el ne vesszen”. A gyermekek fehérneműi nem elkülönítve a személyes holmija közé voltak téve, hanem egy nagy kosárba beledobálva, és a gyerekeknek a tintával beírt monogramja szerint osztották ki esténként, ha sikerült. Ha nem sikerült, akkor, aki kapta marta alapon viselték azokat. Teljesen rosszul voltam ezen áldatlan állapotoktól. A gyermekek hospitalizálódottak, agresszívek , nagyon alacsony tolerancia tűrőképességgel bírtak. Előbb ütöttek, mint kérdeztek, mindent igyekeztek maguknak megszerezni. Félévente ünnepelték a születésnapjukat, soha senkijét annak a napján. Csak az iskolában az osztályfőnökökkel élték meg a kizárólagos figyelmet. Folyamatosan éhesek voltak, mert az iskolai menzán kívül a kollégiumban elkülönített állami gondozott gyermekek kollégiumi szintjén nem kaphattak enni. Sőt fel sem vihettek élelmiszert, csak az iskola ebédlőjében ehettek. Az esti fürdetés szintén kritikus pontja volt ennek a „gyermekvédelmi ellátásnak”. Egyedül nem tusolhattak életkortól, állapottól függetlenül, a tusfürdőt a gyermekfelügyelő adagolta, szivaccsal mosta őket (nekem a csutakolás jutott erről a rituáléról eszembe). Hallgatólagosan elfogadott volt a homoszexualitás, a gyermekek gyakran azzal szórakoztatták magukat és egymást, hogy egymás előtt önkielégítést játszottak.  A kollégium vezetője, ezt velem úgy próbálta elfogadtatni, magyarázni, hogy ez a játék rengeteg szexuális indulatot elvesz a fiúktól és ettől kevésbé agresszívek. A lányok maszturbálásán is sokat kacarásztak a nevelők, mint később kiderült általános volt a gombás hüvelyi fertőzés. Amennyiben az olvasó nő akkor bizonyára tudja, miről beszélek, ha férfi, akkor, nekik tájékoztatásul annyit tudok mondani erről a témáról, hogy nem kacagni kellett volna, hanem nőgyógyászhoz fordulni.

De ami leginkább kiborított azaz, hogy 2006 írtunk, és a gyermekvédelmi törvény már 10 éve megjelent. Itt a juhar utcán mintha 1960-ban megállt volna az idő.

Szatmári Gyuláné volt a kollégium vezetője, 2006 január végén mikor gyermekvédelmi felelősként az intézménybe kerültem. Kb. egy évet dolgoztunk együtt, mielőtt nyugdíjba vonult. A nevét a BAON hozzászólásaiban korrekt módon nyíltan felvállalta, ezért a blogomban én is kiírom a nevét.

A BAON hozzászólásaiban gyakran bírálta az új vezetés pedagógiai módszereit, amit a gyermekotthon alkalmazott, és vállalva véleményét azt állította, hogy neki nem voltak olyan magatartási anomáliát produkáló gyerekei akik, olyan helyzetet teremtettek volna, amit ne tudott volna kezelni.

Számtalanszor szerettem volna neki feltenni kérdéseket, amit korábban nem tettem, lehet helyesen vagy helytelenül, azt a kedves olvasó majd eldönti. De most a bejegyzésem végén megteszem.

Továbbá azon a hírportálon megjelent egy cikk, melyben a tiltakozik a szakma Kimpián Ildikó beadványa ellen volt a cím. A linket ismét bemásolom, mint azt már tettem korábban is, hogy az olvasó könnyen felfrissíthesse emlékeit a cikkel kapcsolatban.

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/tiltakozik-a-szakma-kimpian-ildiko-inditvanya-ellen-330587

Előző bejegyzésemben a „Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről I-ben több helyen találkozhattunk Szatmári Gyuláné nevével, mint aki kéri a hivatásos gyámot, gyámhivatalt, hogy sürgősen intézkedjenek a problémás gyermekek elhelyezéséről. Az esetek bemutatását ebben a bejegyzésben folytatom.

Természetesen a monogramok most sem a hiteles, beazonosíthatóan tartalmazza, az értelmileg akadályozott különleges szükségletű  gyermekvédelmi szakellátást igénylő  gyermek nevét.

Szándékosan olyan eseteket illesztek be a blog bejegyzésembe, amik akkor történtek, amikor én még Békés megyében éltem, dolgoztam, tehát befolyásom nem lehett az eseményekre.

Ennyi bevezető után nézzük az eseteket!

2004. április 19

1. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele a hivatásos gyámnak.

M.Z. április 16-án reggelizés közben társai kenyeréről levette a szalámit. E miatt rászólt a vele műszakban lévő nevelő. Ezen M.Z. feldühödött, a gyerekekre öntötte a kakaót, összetörte a bögréket, felborította az asztalt. A héten már másodjára készült megszökni.

A gyermekfelügyelő lélekjelenlétére volt szükség, hogy ne történjen súlyosabb baleset.

április 18-án szintén kivetkőzött önmagából, melynek az oka, hogy a játék autójából kifogyott az elem és a műszakban dolgozó gyermekfelügyelő nem tudta feltöltöttre cserélni. A szobában a bútorzatot összetörte, majd ezután társait is bántalmazta. Nagyon nehezen lehetet lecsillapítani. Társai félnek tőle, mivel állandó terrorban tartja őket, ugyanígy a felnőtteket is. Egy esetleges súlyos bántalmazás, baleset okozása M.Z részéről megelőzése érdekében kérem mielőbbi intézkedését.

2. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. június 28-án a hivatásos gyámnak.

M.Z.  a héten ismét kritikán alul viselkedett.

A hét termése:

• Kétszer indokolatlanul bántalmazta társait, mert ránéztek.
• 1 ablakot betört
• 2 db szekrényt összetört
• 3 alkalommal a tetőre kijutva leugrással fenyegette nevelőjét.
• Összetörte az intézmény telefonját, ruhaszárító állványt.
• Az éjjeli szekrény fiókját kihúzva betörte a szekrény üvegét.

M.Z. ön és közveszélyes. Kérem sürgős elhelyezését intézményünkből saját és társai érdekében. A helyzet tragikus és tarthatatlan, a gyermek sürgős elhelyezését kérjük.

3. melléklet Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. június 28-án gyámhivatalnak.

Kérésükre az alábbi tájékoztatást adom M.Z. magatartásával, beilleszkedésével kapcsolatban.

A 2003/2004-es tanévben édesanyja 2-3 hetenként tart vele kapcsolatot, telefonon. Egy alkalommal meglátogatta.

Édesapja hetente 2-3 alkalommal hívja telefonon, a tanév során 3 alkalommal meglátogatta.

Az édesanya rendszeresen érdeklődik M.Z. állapota felől. Az édesapát nekem kellett megkeresnem, hogy felelőtlenül ne ígérgessen gyermekének, mert így is nagyon nehéz kezelni a magatartási problémáit, amit a felelőtlen ígéret be nem tartása tovább súlyosbít.

M.Z. nagyon komoly magatartás zavarral küzd. Agresszív magatartása miatt a közösségbe nem sikerült beilleszkednie, erőszakos, társait gyakran bántalmazza, a gyerekek félnek tőle. Több esetben öngyilkossággal fenyegetőzött.

Mellékeltem megküldök minden feljegyzést, mely magatartási problémái kapcsán leírásra került.

A helyzet tragikus és tarthatatlan, a gyermek sürgős elhelyezését kérjük.

4. melléklet A. Szné K.M igazgatóhelyettes levele 2004. július 12-én a hivatásos gyámnak.

Tisztelt gyám!  Kérésére tájékoztatásul közlöm M.Z. gyermeknél az elmúlt időszakban a következő gyógyszerek kerültek beállításra.

2002. szeptember 09, Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Ambulancia

• Depakine Chromo 300 2x2
• Frisium 10 mg R/1, D/2, E/1
• Melleril 25 mg R/2, D/1,E/2
• Ditropán 5 mg E/1

2004.április 19. Dr.M.L. pszichiáter szakorvos

• Depakine Chromo 300 2x2
• Truxal 15 mg 2x2
• Rivotril 0,5 mg 3x1
• Legalon 140 3x1
• Ditropán 5 mg E/1

2004.június 28 Dr. M.L. pszichiáter szakorvos

• Depakine Chromo 300 2x2
• Truxal 15 mg 3x1
• Rivotril 0,5 mg 3x1
• Legalon 140 3x1
• Ditropán 5 mg E/1

Egyúttal tájékoztatom arról, hogy M.Z. az édesapja a gyámhivatal engedélyével június 10-én meglátogatta. A látogatást megelőzően M.Z. agresszíven viselkedett, vélt sérelme miatt kitörő dühét „okozóján” magnóján vezette le. M.Z nagyon komoly magatartás zavarral küzd, melyben pozitív változást nem tapasztaltunk, ezért kérem a Tisztelt gyámot, hogy az intézményünkben elhelyezett többi gyermek érdekében támogassa új gondozási hely kijelölését.

5. melléklet Dr.M.L. pszichiátriai szakvéleménye 2004.szeptember 02-án.

M.Z. 1997.szeptember 01-én került a Dunavecsei speciális tantervű általános iskola 3.osztályába, majd 1999.szeptember 6-án ideiglenes elhelyezésbe, az intézmény diákotthonába. A Dunavecsei diákotthon vezető igazgatóhelyettesének, L.Miklósnak a jellemzése szerint sem értelmileg, sem érzelmileg nem felelt meg a korosztályától elvárható követelménynek. Tanulási nehézségeitől súlyosabb problémát jelentettek hirtelen dühkitörései, agresszivitása, melyek megfékezhetetlen durvasággal és trágár beszéddel jártak. A közösségbe ilyen körülmények között nem tudott beilleszkedni, felelőtlen,igénytelen, másokkal durva, agresszív viselkedése miatt a szakértői bizottság a BKMÖ Speciális Közoktatási és Szakszolgálati intézménybe Kecskemét juhar utca 23 irányította.

Szülei külön élnek, anyjával nincs kapcsolata, apja ritkán látogatja. A gyámhivatal felügyelete alatt áll, hivatásos gyámja van. A kecskeméti intézménybe sem sikerült beilleszkednie, továbbra is súlyos indulat kezelési nehézséggel küzd, melyet sem a következetes empátiás magatartással, sem gyógyszerekkel nem tudtunk befolyásolni. Maladaptív megnyilvánulásaival diáktársait zavarja a tanítási órákon, a tanítási órákon kívül állandó konfliktust provokál. Tekintettel az önkontroll hiányára javaslom a Garai Gyermekotthonba történő elhelyezését, ahol a szigorúbb külső kontroll indulatkezelési nehézségeit kompenzálhatja, ez által javulhat a közösségbe való beilleszkedése. Értelmi fogyatékossága mellett epilepsia beteg a Budapesti Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Szakrendelésén kezelik.

Kecskemét 2004.09.02.                                                        Dr.M.L.

                                                                                  Pszichiáter és Pszichoterapeuta

6. melléklet A. J.Szné K.M igazgatóhelyettes és Szatmári Gyuláné kollégiumvezető levele 2004. szeptember 14-én a hivatásos gyámnak.

Tisztelt gyám! Tájékoztatásul közlöm, hogy M.Z agresszív magatartása fokozódó. A gyermeknél legutóbbi levelünk óta a következő magatartási problémák fordultak elő.

• magnóját nem tudta bekapcsolni és utasította a gyermekfelügyelőket, hogy azonnal javítsák meg, ők ellenőrizték, de jónak találták. Erről a tényről M.Z meggyőzni nem lehetet, aki az udvaron a földhöz vágta magnóját, ami darabokra tört.
• betörte több tűzcsapszekrény üvegét
• reggelizés közben az ebédlő helységben a földre borított egy nagy fazék limonádét,ezt követően beszaladt a konyhába
• a konyhában összetörte a kenyérszeletelőt
• majd kést ragadott és társára támadt
• fagyizás közben társával összevitatkozott, ettől dühös lett, ezért betörte a MC Donald s kirakatüvegét.
• Tv nézés közben ő mást szeretet volna nézni, mint a társai ezért betörte a társalgó üvegét
• betörte a hálószoba ajtajának üvegét, majd a virágállványt felborította.
• az udvaron parkoló autókat megdobálta kővel
• összetörte társai wolkmanét,magnóit.
• felborította az aula virágait, mert Marika nénit nem találta.
• Osztályteremben a földhöz vágta a számítógép monitorát
• A már bedeszkázott ajtót ismét betörte
• társa magnóját akarta megszerezni, de mivel nem járt sikerrel, az aulában található kávéautomata üvegét betörte, majd felment a kollégiumba és egy vasszéket a szekrénynek dobott,melytől a szekrény megrepedt.

M.Z. ön és közveszélyes, dühkitörései,fenyegetőzései, agresszív megnyilvánulásai miatt a gyermekek félnek tőle és emiatt teljesítik kívánságait. Kérjük sürgős elhelyezését intézményünkből, saját és az egész gyermekközösség érdekében.

7. melléklet A. J.Szné K.M igazgatóhelyettes és Tonács Éva igazgató levele október 19-én a hivatásos gyámnak.

Tisztelt gyám! Tájékoztatjuk, hogy M.Z. intézményünkben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek 2004 október 15-én agresszív viselkedésével  addig hergelte társát, míg az a fejéhez vágott egy tányért. A kórházban vérző fejét ambulánsan ellátták.

8. melléklet Gyámhivatal átmeneti nevelésének felülvizsgálata

2004. november 9.

M.Z. gondozási helyének megváltoztatása folyamatban van. Felvételéig a Napraforgó Ápoló Gondozó Otthonba a Kecskeméti Közoktatási Szakszolgálati intézményben elhelyezését változatlanul fenntartja.

Kérdéseim:

• Tétlenül kell állni és elnézni, hogy az ön és közveszélyes tomboló fiatal, amint éppen tör, zúz, minden gyermeket halálra rémítsen?
• Volt-e, van e szakmai protokoll a gyógypedagógiában, gyermekvédelemben erre a helyzetre?
• Miután láthattuk, hogy ez a gyermek egy másik gyermekotthonból érkezett az intézményünkbe, csakugyan az a megoldás, hogy a kezelhetetlenségét úgy kezeljük, hogy tovább küldjük egy másik gyermekvédelmi intézménybe?

Hitelesen a 2005 évben botrányt kiváltó igazgató döntésének előzményeiről.

Intézmény igazgatója  ekkor Tonács Éva.

Intézmény igazgató helyettese Aczél Szabó Jánosné Dr. Király Mónika.

Kollégiumvezető Szatmári Gyuláné.

Szakszervezeti titkár a 2005 év botrányának kirobbantója Sümeghi Lászlóné.

A gyermekbántalmazást elszenvedő k.k. X.Y.

1.sz. melléklet levél, hivatásos gyámnak Szatmári Gyulánétól a kollégium vezetőjétől.

„2004.március.10-én tanórai szünetben k.k. X.Y. állami nevelt gyermek bántalmazta K.É. tanulót.  X.Y. ont számon kérő gyógypedagógust D.S.E. kétszer gyomortájékon rúgta.”

Az intézmény igazgatója Tonács Éva a gyermek pszichológiai kivizsgálását kérte, illetve fokozott felügyeletét rendelt el X.Y. mellé.

2.sz. melléklet Pedagógiai vélemény    készítette: R.É. gyógypedagógus

Kelt.:2004.június 23.

„X.Y magatartása: Szélsőséges. Öntörvényű, elképzeléseitől nehéz eltéríteni, rengeteg energiát igényel, hogy meggyőzzük elképzelése helytelenségéről.

X.Y számára nem mindegy, hogy kifoglalkozik vele, csak a számára szimpatikus emberektől fogad el kérést, irányítást. Az sem mindegy, hogyan szólunk hozzá.  Ő viszont csúnyán beszélhet mindenkivel és rögtön támadhat is, ezért sokan nehezen viselik el. Másokhoz nincs türelme, rögtön mérges lesz, és sokszor dührohamot kap. Tör, zúz, és feltartóztathatatlanul útnak indul. Többször megszökött.

Állandó orvosi felügyelet alatt áll. Nemrég történt a gyógyszereiben változtatás, de a helyzet nem lett könnyebb, még kiszámíthatatlanabbá vált. Többnyire nagyon csendes, sokat alszik, de váratlanul, bármelyik pillanatban robban. Kezelhetetlenségének gyökerét múltjában látom.

X.Ynak van emlékképe a családjáról és nehezen fogadja el, hogy nem mehet haza, illetve nem látogatják.”

3.sz. melléklet  Jegyzőkönyv fegyelmi eljárás során sértett meghallgatásáról.

készítette: A.Sz.Jné.Dr.K.M

2005.szeptember 21.

A.Sz,Jné: Hogy tetszik lenni?

Sértett gyermekfelügyelő: Az állapotom rossz, lelkileg is teljesen kész vagyok, és most jövök az orvostól,még további kivizsgálások szükségesek,az orvos azt mondta ma nekem: „ötödik hete is így áll a csigolyája, a gerince?

Orvosi leletek átadása, tanulmányozása után megállapítható, hogy a sértett a következő sérülések érték.: kékeslila elváltozások, duzzanatok test szerte. hámhiány, combzúzódás, koponyazúzódás, csípőzúzódás,csípő repedés, ágyéki csigolyarándulás,csigolya roppanás, zúzódás. depresszió, tüdőgyulladás, szívproblémák

A.Sz,Jné: Mondja el, mi történt augusztus 14-én.

Sértett gyermekfelügyelő: csendes pihenőztek a kislányok, a nagylányok meg televíziót néztek. X.Y. bejött hozzánk, a TV szobába. N.Á. gyermekfelügyelő kollégámmal úgy döntöttünk, hogy együtt leszünk, S.Á-ra is mi felügyeltünk. A nagylányok Tv néztek, X.Y a szőnyegen ült egy-két lánnyal kártyáztak, beszélgettek, de kezdett hangosodni a csoport. Ezzel egy időben az egyik lány felugrott és felhangosította a tv-t. Szóltunk, hogy „gyerekek ki kell menni az udvarra, vagy csendesebben tv-tek”. Senki nem akart kimenni és maradtunk tv-t nézni és ekkor döntöttünk úgy, hogy ¾ 6-kor megyünk le vacsorázni, nem 6-kor és utána fürdésig kimegyünk az udvarra. Vacsora időre a X.Y visszament a csoportjához, egy kis időre, megette a vacsoráját, de nem várta meg, hogy az ő csoportja befejezze, hanem felkelt és odament az egyik fiúhoz és elvette tőle a teát és kiöntötte a kukába és máris ment a nagylányokhoz. Azok befejezték a vacsorát és gyorsan mentek az udvarra. Én is mentem utánuk a csoportommal, X.Y. nyomban ott termett és az első udvari kör asztalnál letelepedtek egy-két lánnyal. Én a csúszóka mellett álltam a kicsikre vigyáztam. A nagyok a padok mellett voltak. Egyszer a főbejárati ajtónál megjelent Cs.Lné kolléganőm és kétszer szólt, hogy „X.Y gyere be”. Én automatikusan hátranéztem és mondtam neki, hogy „ X.Yka, szólt E néni.” Ő erre felugrott és szaladt felém, letépte a kabátját, elhajította és azt mondta: „ne szidd a kurva anyámat”. Akkor én mondtam neki, hogy „ állj X.Yka, én nem szidtalak, csak szóltam,hogy szólt E. néni”.  Ekkor megállt egy jó két lépésre. „ No gyere, no gyere, a véred fog folyni, nekem senki nem parancsol” Én erre elkezdtem szaladni az első emeletre. Ahogy felértem az emeletre, Cs.Lnét utolértem a felügyelői szoba ajtajában és megkértem, hogy: „ E.ke segítsetek mert támad az X.Y.”. És ő nekem vállhegyről azt mondta:” Minek szóltál hozzá?”    „ Két szót szóltam hozzá, hogy menjél be.”- mondtam. Erre azt mondta, hogy:” Azt is kár volt” és kiment a felügyelőiből de ekkor már ott volt a gyerek. Én felkaptam egy seprűt és srégen megálltam a belső ajtónál, hogy ide nem szabad bejönni. Bal comba rúgott olyan erősen, hogy attól én elestem és a fotelnek vágódtam. A tenyerembe volt az arcom és ő ütött vágott, tépte a hajam, rúgdosott. Az időt nem tudtam felmérni, de hosszúnak találtam ezt a támadást. Hajamat nem engedte el, szaggatott, csavarta balra a fejem, és éreztem, hogy nekem végem, innen nem szabadulok. Jött egy szürkület a szemem elé, a gyerekeimre, testvéremre gondoltam, hogy tőlük még el sem köszöntem, homály, hogy istenem végem van, talán ezt a szót ki is mondtam. Borzasztó rémült voltam, sokkos állapotba kerültem. Ekkor éreztem, hogy kezd ereszteni a gyerek, hallottam a segítő gyerekek szuszogását, hangjait. Ez idő alatt lehetett volna rendőrségnek, mentőnek hívni vagy az igazgatónőnek szólni de ezt a kollégáim nem merték megtenni. Mikor felültem, vizet kértem és a Dné adott vizet. Cs Lnének szóltam, hogy:” Szóljatok az igazgatónőnek”, s erre ő azt mondta, hogy „ Szóljál te”. De én azt mondtam, „fejből nem tudom a telefonszámát”. És ők ekkor magamra hagytak. Pár perc múlva a Cs Lné hozta a házi telefonszámát és leírta egy papírra, amit a hűtőre tett, azt mondta E., hogy:” itt a telefonszám lehet telefonálni”. Ez után kiment. Én alig találtam meg a papírt, remegő kezekkel és térdekkel sántikálva vánszorogtam a hűtőhöz. Telefonálni próbáltam de csak üzenetrögzítő jelentkezett, utána visszaültem a fotelbe. Jött a Dné, és kereste X.Y füllbevalóját és utána kiment. Egy kisidő múlva jött Cs.Lné, és megkérdezte, hogy sikerült e telefonálni, azt mondtam, hogy üzenetrögzítő volt, mondta hogy:” Mond rá, hogy azonnal gyere Timi”. Ezután kiment. Én bemásztam a mosdóba, egyik lábamra nem bírtam rálépni. Mostam az arcom és a fejemet vizeztem, de ott lecsuklottam a földre. Belöktem az ajtót, hogy be ne jöjjön a gyerek, mert féltem de így sötétben voltam, mert kívül volt a kapcsoló. Egyszerre bejött Cs.Lné., hogy:” Hol vagy?” mondtam, hogy :” Itt vagyok a mosdóban”. Kérdezte:” itt vagy a sötétben?” és látta, hogy ülök a földön, majd azt mondta, hogy:” El kellene tűnnöd, hogy a gyerek nehogy támadjon, most el van foglalva a füllbevalójával.” Nem kérdezte meg, hogy haza tudok e menni, hogy mi lesz velem. Ezután én elindultam kifelé a szekrényemhez, kizártam és kivettem a táskámat és indultam a lépcsőn sántikálva hazafelé, a gyerekeket körülöttem Cs.Lné küldte be a hálóba.

A.Sz,Jné: Ki vitte orvoshoz?

Sértett gyermekfelügyelő: A szomszédom.

2005.november 15. Feljegyzés igazgatói iroda helyiségében

Téma: X.Y. és O.F. között összeütközés rendezése

 Jelen vannak: T.É. igazgató

                        A.Sz.Jné.Dr.K.M. igazgatóhelyettes

                       O.F. gyermekfelügyelő

O.F.:  három ember helyett, ketten voltunk H.J-al a 17 gyerekre. Ruhát válogattunk, fél 5 után, segítettem előkészülni a következő napra, ágyneműt húztunk, akkor hallottam a H. gyermek fojtott ordítását. B.L. gyermek a karomnál fogva húzott kifelé. Mentem vele ahogy tőlem tellett………. láttam, hogy X.Y rugdossa H. gyermeket.  H. gyermek  próbált védekezni, menekült hátrafelé, ráesett egy ágyra és akkor még X.Y belerúgott kétszer.

Kértem X.Y-nt, hogy fejezze be és a vállánál fogva elhúztam a bántalmazott gyerektől és félre állítottam az ablakhoz.

X.Y. onnan szidalmazott, én H. gyermeket  ápoltam. Utána X.Y-hoz mentem, hogy kérdőre vonjam, milyen hangon beszél velem, utána minősíthetetlen stílusban szidalmazott. Rászóltam még egyszer, és akkor hozzám vágta a torna padot, amely ha nem védem ki, akkor a földön játszó gyerekekre esett volna. Szóváltás volt köztünk, X.Y kirohant a folyósóra, ott felkapta az asztalt és azt akarta hozzám vágni. De e közben a kilépő B.A gyermek felé dobta az asztal, amit sikerült kivédenem…… utána az ajtókat csapkodva rohant lefelé, közben minősíthetetlenül mocskolódott.

Próbáltam az igazgatónőt telefonon hívni, H.J. kollégám is próbálta hívni telefonon, mert korábban utasításba kaptuk az igazgatónőtől, hogy bármi történik X.Y. körül, azonnal szóljunk neki.

Akkor szóltak, hogy az igazgatónő még bent van, ezért én lementem hozzá, hogy elmondjam mi történt. Addigra a X.Y  és P.J. kolléganőm beszélgettek az igazgatói iroda előtt a folyósón.

Mondtam az igazgatónőnek, hogy nem vagyok hajlandó felengedni X.Y a gyermekek közé, vagy én mondok fel, nem vagyok hajlandó itt dolgozni, amíg ez a gyermek így terrorizálja a többieket.

Igazgatónő behívta X.Y. hogy hallgassuk meg őt is. Újabb szóváltás történt, X.Y. vagánykodott, flegmán, tiszteletlenül beszélt vissza. Ne avatkozzon bele senki az ő dolgába.

Lovagias ügyként kezelte az igazgatónő az esetet……. elkérte a tornaterem kulcsát, hogy sport keretek között, mérje össze X.Y az erejét velem.

X.Y hajtogatta, hogy ő nem akar verekedni…… Flegma volt, ő nem hajlandó megütni egy nyomorékot…. Marcsi néni a diákotthon vezető megtiltotta, hogy verekedjen……

Igazgatónővel elmentünk a tornaterembe, előkészültünk, levetettük a felsőruhát, ékszereket, cipőt.  Én tanítgattam bokszolni, fogásokat mutattam neki, figyeltem arra, hogy maradandó sérülést ne okozzon egyik ütésem sem. Mozgáskorlátozott vagyok, csak egyik kezemet tudom használtam.

„Iskolázó” edzés volt, ahol mindkét fél adott és kapott. Szabálytalan ütés nem volt….. (ha a gyermek elfordult, akkor nem ütöttem…A játékszabályok betartásával, meneteket játszottunk.) A küzdelem során X.Y szája felrepedt, adtam neki zsebkendőt elállítottuk a vérzést. Amikor elkezdett sírni a gyerek, akkor az igazgatónő számolt, még 10 másodpercig tart a küzdelem. Utána együtt felmentünk a kollégiumba, igazgatónő összehívta a fiúkat és szabályok szerint eredményt hirdetet. X.Y összetörten állt a falnál és megfogadta a többiek előtt, hogy senkit nem üt meg többé. Igazgatónő felajánlotta, hogy akinek még kedve van, tanulhat tőlem bokszolni.

Utána semmi gond nem volt én segítettem X.Y a fürdésnél, nem tiltakozott, fogkrémet én adtam neki, lefekvéskor átöleltem úgy, mint mindig. Ő is visszaölelt, mint mindig. Elbúcsúztam a gyerektől.

Igazgatónő kiegészítése, mai napon reggel jelentettem az esetet a Fenntartónak.

Ha az olvasó tájékozatlan, akkor azt hiszi az intézmény problémája 2010 január végén kezdődött. Pedig ahhoz, hogy a tényleges problémát megértsük, vissza kell forgatni az idő kerekét. Én 10 évet mentem vissza. Sokat foglalkoztatott az intézmény története.

Az intézmény alapítása idején az 1900-as évektől kezdve, egész életpályát átívelt egy igazgató munkássága. Mígnem elérkezünk 1983-ba az intézmény juhar utcába költözésének idejébe és azt láthatjuk, hogy egy vezetői ciklust alig dolgozik végig egy-egy igazgató. Mi lehet ennek az oka?

Tekintsük át együtt:

Dékány Károly   1908 – 1918

Katona Géza      1918 -192?

Sárkány Pál       192? – 1934

Salamon Anna   1934 – 1947

Szabó Gyula      1947 – 1952

Dr. Főző Endréné Farkas Irén   1952 – 1982

Végh Józsefné  1982 – 1986

Dr. Varnyú Andrásné  1986 – 1991

Papp Balázs     1991 – 1995

Tonács Éva      1995 – 2006

Molnárné Nyújtó Julianna   2006.09.01 – 2007.01.16

Zvekanov Tímea ( mb.igazgató ) 2007.01.16 – 2007.02.23

Kimpián Ildikó 2007.02.23 – 2010.október 29 felfüggesztve

Négyesiné Farkas Valéria (iskola egységvezető)  2010 október 29 -

Erre a választ igen nehéz megadni. Végh Józsefnét (gyógypedagógus) nem ismertem, és nagyon keveset sikerült megtudnom róla, nem tudom, hogy miért nem pályázott újra, vagy miért mondott le.

Dr Varnyú Andrásné (gyógypedagógus) követte őt az igazgatói székben. Bár fent 5 év igazgatói tevékenység van feltüntetve, ténylegesen talán 1 évet irányította az intézményt, majd gyesre ment és a helyettese vitte tovább az igazgatói feladatot. Gyesről visszatérve befejezte igazgatói ciklusát, majd nem pályázott újra.

Papp Balázst (gyógypedagógus) nem tudtuk a lemondása okáról megkérdezni, mert elhunyt igen fiatalon. Miután lemondott az igazgatói megbízatásáról az alkoholba menekült és fiatalon elhunyt.

Megérkeztünk 1995-be Tonács Évához (gyógypedagógus), aki 11 éven keresztül irányította az intézményt. 2005-ben újra pályázott, és a szocialista vezetésű Bács Kiskun megyei közgyűlés újabb 5 évre bizalmat szavazott neki. Majd 2005 novemberében egy váratlan botrány kirobbanását követően 2006 áprilisában lemondott, majd az intézményt is elhagyta. A dolog pikantériája, hogy 2006 tavaszán országgyűlési választások zajlottak az országunkban. A szocialista Dr. Balogh László a megyei önkormányzat képviselő testületének elnöke egyben a térség országgyűlési képviselője. Az országos választásokat a szocialisták megnyerték, de Dr Balogh László a választásokat elveszítette és nem került be a parlamentbe. A rossznyelvek szerint a képviselő úr szentül meg volt arról győződve, hogy a Tonács Éva és a juhar utcán kitört botrány az oka. Az akkori botrányt felkapta az országos média, de igazából az intézményben dolgozó méhkas gerjesztette azt. A fenntartót és a különböző hivatalos szerveket elárasztották az intézményből küldött feljelentő névtelen levelek, melyek a Tonács Éva személyiségét, vezetői stílusát, alkalmasságát bírálták.

Ekkor, még a szocialista vezetésű megyei közgyűlés Molnárné Nyújtó Juliannát, (gyógypedagógus)először megbízta, majd augusztusban kinevezte az intézmény igazgatójának.

Az őszi helyhatósági választásokat a Szocialisták elveszítették, és új Fideszes vezetés került a megye és a város élére. Tehát azaz érdekes helyzet állt elő, hogy a szocialista kormánnyal szemben az országban többségében Fideszes megyei, települési vezetők kerültek pozícióba. Ekkor a két pólus egymásnak rugaszkodott. Hogy miért beszélek erről ilyen részletességgel, annak objektív oka van. Talán soha addig nem érezte egy intézmény, hogy a politika beszivárog az életébe, mint 2006 őszén. Hiszen a szocialista kormánynak nem állt érdekében, hogy sikeresek legyenek a Fideszes megyei vezetők, ezért a gazdasági helyzetre hivatkozva óriási megszorító intézkedéseket, elvonásokat eszközölt. Ezt a megyei vezetők kénytelenek voltak tovább hárítani az intézményekre.  A mi intézményünknek 20%-os költségvetési megszorítást jelentett a 2007-es költségvetési évre.

Molnárné Nyújtó Julianna frissen kinevezett igazgató, aki az intézmény költségvetésével sem volt tisztában óriási feladat előtt ált. Egy szétzilálódott tantestület mellett, egy országos botránnyal a háta mögött, 35 embert kellett volna elbocsátania, hogy a költségvetést betudja tartani, amit 2007-re előirányoztak. Mivel azt sem tudta, hogy kezdjen a feladathoz, segítséget, támogatást sehonnan nem várhatott, ezért jobbnak látta, ha lemond. Tehát 2007 január 16-án beadta lemondását néhány hónapos igazgatóságát követően.

Hirtelen vezető nélkül maradt újra az intézmény. Ekkor Zvekanov Tímea (gyógypedagógus) általános igazgató helyettest bízta meg a feladattal a megyei vezetés. Timi mint korábban a vezetésben feladatott vállaló tisztában volt az intézmény nehéz helyzetével. 1 hónapra vállalta el az igazgatói feladatot, amíg a megyei vezetés talál egy Pali madarat, akit az intézmény vezetésére rábír. Ez a Pali madár (szociálpolitikus) én voltam. Mint láthattuk fent eddig, korábban minden igazgató gyógypedagógus végzettségű volt,kivéve engem, aki szociálpolitikusként kerültem az intézmény élére. A megyei közgyűlés ellen szavazat, tartózkodás nélkül bízott meg a feladattal. Gondolom volt néhány képviselő, akik úgy gondolták a tanév végére, a pályázat kiírásra kerülésére, a feladatba beletörik a bicskája a Fidesz által, talált Pali madárnak.

Ennek érdekében az intézményirányítási főosztály megbízott vezetője P.I. mindent, meg is tett.  

Tisztelt blog látogató!

Kimpián Ildikó vagyok a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kecskeméti Közoktatási Gyermekvédelmi és Szociális Intézmény jelenleg felfüggesztett igazgatója.

Ezt a blogot, azért indítottam, mert az intézményt, engem és munkatársaimat 2010. január vége óta, olyan méltatlan támadás ért, ami ellen, ezen felületen is tiltakozom.

Véleményemet már jó néhány sajtó orgánumon elmondtam, de persze ezek a helyek egyike sem volt arra alkalmas, hogy a teljes álláspontom/ álláspontunk nyilvánosságra kerüljön. Az egyik megyei újság internetes portálján az intézményről szóló cikkek hozzászólói olyan gyalázatos módon igyekeztek engem, mint az intézmény igazgatóját és vezető társaimat feltüntetni, amilyenek nem vagyunk. Ezek a hozzászólások tartalmaznak némi igazságot, de azt oly módon elferdítve, gyalázkodva teszik, hogy a nyilvánosság ezen formáját nem ismerő, elfogadhatatlannak tartó becsületesen a munkájukat végző kollégáim és jómagam mentális egészsége, becsülete került veszélybe.

Kálváriánk amint már említettem 2010 január végén kezdődött. Egy megyei újságban megjelent cikk nyomán. Maga a cikk korrekt módon, emberek állításait jelentetett meg.

Kik nyilatkoztak az intézmény, és a vezetés ellen nézzük sorra:

1. Az intézmény vezetése ellen feltüzelt szülő, aki jogos sérelmeit nem az intézmény vezetésével osztott meg, hanem a sajtóhoz fordult. A szülővel néhány hónap múlva, amikor az indulatok mindkét részről alábbhagytak, tisztázva lett a problémája és nagyon sajnálta, hogy nem keresett meg a gondjaival korábban, hanem a sajtóhoz fordult.

2. Egy Véghel Ibolya nevű ex kolléganőnk, aki 3 hónapot dolgozott az intézményben. Ő egy úgynevezett protekciós kolléganő, aki Nyitrai András akkor még Fideszes Országgyűlési Képviselő, ma a Bács Kiskun megyei közgyűlés alelnöke kérésére került az intézménybe. Érdekes az alapvető szándéka, hogy miért akart a juhar utcai intézményben dolgozni, de erről fogok még írni a későbbiek során.

3. Ferenczi Erika, aki az irodán dolgozott, szerződése lejárt, és a gazdasági megszorító intézkedések miatt a szerződése nem lett meghosszabbítva. Róla is fogok még írni a későbbiek során.

Aki a cikket nem olvasta korábban, vagy már nem emlékszik rá, annak segítségül beillesztem a linket, hogy megtehesse.

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/sok-a-konfliktus-keves-a-valasz-282759