Megjelent az alábbi honlapon: Jegyző és közigazgatás (http://www.jegyzo.hu)

Változások a gyermekvédelem területén 2009/5

Szerző: Kiss Katalin

Létrehozva 2009 okt 7 - 15:04

Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak. A parlament ez év tavaszán fogadta el a 2009. évi LXXIX. törvényt, amely többek között módosította a Gyermekvédelmi törvényt is, azonban a törvény célja, alapelvei, szerkezete a módosítás után is változatlanok maradtak, de nem is volt cél és nem is volt szükség lényeges tartalmi változtatásokra.

Itt kell azonban megemlíteni, hogy milyen változásokat eredményezett 2009. évben az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény is, amely részben a közoktatási törvényt, részben a Gyermekvédelmi törvény is módosította.
 
De nézzük is meg hogyan is teljesedett ki a gyermekvédelem ellátórendszere az elmúlt években.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások a – 2008. évi adatok szerint a több mint 2 millió, 0–18 éves korú gyermek közül – érintik a mintegy 198 ezer – 101 ezer anyagi, 45 ezer környezeti, 44 ezer magatartási és 8 ezer egészségügyi okból – veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket. Jelentős számban van jelen a fizikai elhanyagolás is, amely 15 310 gyermeket érintett. 2008. évben a védelembe vett mintegy 20 ezer gyermek közül 15 ezer gyermeket a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján vették védelembe, jellemzően a szülőnek vagy a gyermeknek felróható magatartása miatt.

A családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő (0–18 éves) gyermekek száma mintegy 17 ezer fő, ami a gyermekek majdnem 1%-át jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek (18–24) száma mintegy 4 ezer fő, vagyis gyermekvédelmi gondoskodásban él mintegy 21 ezer fő. A nevelőszülők száma és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 54%-a él ma mintegy 5500 nevelőszülőnél.
Az elmúlt évek eredményeképpen komoly lépések történtek a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltásában, a meglevő intézményrendszer korszerűsítésében. A pályázati támogatások és az önkormányzatok (nagyrészt megyei, néhány esetben a megyei jogú városi) saját forrásainak a felhasználásával 15 megyében teljes egészében befejeződött a gyermekotthonok átalakítása.

 

 Veszélyeztetettség fogalma


Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kérte a veszélyeztetettség tartalmának meghatározását különös tekintettel arra, hogy anyagi okból gyermeket a családjából kiemelni nem lehet. Jelen álláspont szerint a bántalmazás, elhanyagolás beleértendő a veszélyeztetettség fogalmába, annál tehát bővebb fogalom, illetve gyermek magatartásával saját magát is veszélyeztetheti. Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre. Ez azonban nem elfogadható, ezeket az ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges veszélyeztetettség fennállását, tehát ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik veszélyeztetetté. Tény, hogy nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy veszélyeztetett pl. a szabálysértést elkövető, piros lámpán átmenő gyermek.

 

Fogyatékos gyermek fogalma


A fogyatékos gyermek fogalma is változik, aszerint, hogy személyes gondoskodást nyújtó vagy pénzbeli, természetbeni ellátásokról van-e szó. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt tekinthető fogyatékosnak. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelő a sajátos nevelési igényű gyermekek szűkebb fogalmát veszi át, tehát azok tartoznak a fogyatékos gyermekek közé, akik organikus módon sérültek.

 

Gyermekjogi képviselő feladatai


A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. Ezt a jövőben korlátozni kell a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek körére. A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek több célcsoportja és több indoka is van. A gyermekjogi képviselő feladata azzal bővülne, hogy ő is javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.
Maga a bírság a működtetők és a szociális és gyámhivatalok munkáját hivatott segíteni azzal, hogy nemcsak leírja a hiányosságot, hanem eszközt is ad a kezükbe a bírság kiszabásának lehetőségével. Nemcsak gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására lesz azonban lehetőség, hanem a bírság helyett vagy mellett adott esetben az érintett dolgozók továbbképzését is kezdeményezheti. Azon továbbképzések egyikében, amire a költségvetési törvény normatívát ad, és amely benn van az országos továbbképzési jegyzékben.
A másik változás az esetegyeztető megbeszélés megjelenése, amely nem azonos az esetmegbeszéléssel. Ez egy olyan egyeztető megbeszélés, amit a gyermekjogi képviselő is kezdeményezhet az elégtelen jelzőrendszeri működés miatt a szociális és gyámhivatalnál akár szakértők bevonásával is. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai tehát sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelezettségszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. Bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.

Átmeneti gondozás

A gyermeknek az átmeneti gondozás keretében főszabályként teljes körű ellátást kell biztosítani, tehát a helyettes szülőnek, a gyermekek átmeneti otthonának és a családok átmeneti otthonának a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodnia. A Gyermekvédelmi törvény módosítása a gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani.

Védelembe vétel

Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Ezzel egyidejűleg a jegyző a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében kirendeli a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. A most elfogadott törvényi változás hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést kell megtennie (a szülő kötelezése a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére, egészségügyi szolgáltatás igénybevételére stb.).
Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. (A konfliktuskezelést segítő szolgáltatás egyik formája lehet a pedagógiai-szakmai szolgáltatás.) A jegyző a konfliktusban érintett más személyeket is felkérheti arra, hogy vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást, illetve az iskolapszichológus segítségét.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A nevelési-oktatási intézmény elsődleges feladata a megelőzés, az intézménynek mindent meg kell tennie az intézmény biztonsága érdekében. Elengedhetetlen azonban az is, hogy az intézményekben előforduló konfliktusok szakszerű kezeléséhez tanácsadó pszichológusok bevonása legyen elérhető az óvodák, iskolák és kollégiumok számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban. Emellett az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban mindennapos gyakorlattá kell válnia a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárásoknak. A szolgáltatások kiépítése folyamatban van.
A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását is el lehet rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok.
A védelembe vétel fennállásával, időtartamával összefüggően is van egy változás. A jegyzőnek most van egy időkorlát nélküli jelzési kötelezettsége a gyámhivatal felé, ha eredménytelennek bizonyul a védelembe vétel. Most lesz egy időbeli korlátozás is. Ha már két éve fennáll a védelembe vétel, akkor egy helyzetértékeléssel egybekötött értesítési kötelezettsége van a jegyzőnek a gyámhivatal felé.
A védelembe vétel eredménytelenségéről és a gyámhivatal értesítéséről a jegyző vagy a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban, vagy más esetben külön végzésben dönt. Ennek az a célja, hogy az alap- és szakellátás ne váljon annyira élesen el egymástól, illetve a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel eredménytelenségéről.
Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból. Ennek részletszabályait a 149/1997.(IX. 10) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a gyámhivatal az eljárási cselekmények sorában meghallgatja többek között a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, a gyermeket, illetve a családgondozót, indokolt esetben környezettanulmányt készít, megvizsgálja a családba fogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét.
Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az eljárást megszüntető végzésével egyidejűleg az iratokat visszaküldi a jegyzőnek.
A jelenlegi szabályozás szerint a pártfogói felügyelet ellátásával egyidejűleg meg kellett szüntetni a családgondozást, ez most megszűnik, párhuzamosan a fiatalnak lehet pártfogója, és foglalkozhat vele egy szociális munkás is, nyilván el kell majd választani a kompetenciahatárokat.

Ideiglenes elhelyezés

Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őket családba fogadja. Így nemcsak családba fogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan családba fogadó szülőhöz is.


A személyes szabadság korlátozását érintő intézkedések


Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, akkor a speciális gyermekotthon vezetője – és kizárólagosan ő – személyes szabadságában – 36 óráig – korlátozhatja a gyermeket. Ha jelentős veszély vagy közvetlen súlyos veszély áll fenn, a gyermekjogi képviselő értesítése mellett a gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el. A Gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett vagy már átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeken kívül már az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is érinthetik ezek az intézkedések.